 |
| beparkoljuk a rollert |
Változások: na, azok voltak/vannak bőven. Otthonlétünk alatt Vodafone csinált nekem egy terjedelmes számlát. Na, nem bő lére eresztette az informálást, hanem közel 500 GBP-t szálát kaptam. Már aug.-ban a szokásos beszedési napon leemelte a számlámról az első részletet. Aminek az lett a következménye, hogy minden más befizetésem eltolódott, ami abban merül ki, hogy a bank amolyan késedelmi kamatot számol fel, minden egyes tétel után 25(!!!) GBP-t. Ebben az esetben 7(!) tétel. OK, csak egy hónap múlva vonja/vonta le, de ez eleve mínusz a zsebedből és a számládról is, ugye az enyémről :-)). Plusz, úgy tudod van pénz a számládon, semmi gond, aztán az első automatánál kiderül nem teljesen annyid van mint amennyivel számoltál.
Még azt is vonja maga után, hogy utána jársz, mit csesztél el, de hiába mész a kirendeltségre, onnan elirányítanak az ügyfél szolgálatra, amit csak telefonon tudsz elérni, ahol várakozásra kapcsolnak és vársz és vársz és vársz. Aztán elunod, próbálkozol később, pár nap múlva, amikor valamivel szerencsésebb vagy, nem megy rá az egész délutánod a várakozásra, 35-40perc múlva kapcsolják az ügyintézőt, akivel további fél órán át próbálod megértetni, te ennyit nem is használtad hívásra, sms-re a tel.-odat, akkor kitalálták hogy valamilyen funkciót, nem kapcsoltál ki míg külföldön tartózkodtál. Elküldik neked a részletes számlát email-ben, hogy utánna tudj járni, mit, mikor mennyiért számláztak neked. Persze az ígért elektronikus levél nem érkezett meg, közben telefont felfüggesztik, hívni nem tudsz. Újabb telefon ebben esetben sürgősségi visszahívást kérsz( meg is kapsz!!) sikerül elérned, hogy valamennyi összeg kifizetésével újból használhatod a telefonodat. Nekem ez fontos, mert eljutni A-ból B-be néha kell a SatNav funkció.
Ugye, közben (időileg) telnek a napok. Hogy ne legyen minden olyan egyszerű kifogsz egy enyhén hímsoviniszta főnököt (azt nem akarom mondani, hogy rasszista )de a vallásából és származásából kifolyólag én nem voltam jó munkaerő( náluk a nőket nem nagyon tekintik ember számba, a nőnek otthon a helye, ne akarjon dolgozni!) Egyre kevesebb órát kaptam ,mikor szóvá tettem, átlátszó indokot puffogtatott, de az óráim számát nem emelte+ kiszállításkor valahogy mindig nekem jutott a kevesebb. Ezzel egyenesen arányos lett, hogy a kiszállításért kapott pénz, nem volt elég még két napi benzin költségre, mert azt nem is említettem, túl gyakran kaptam meg a messzebb levő kiszállításokat. A munka helyen a közhangulat kezdett lelombozó lenni, sokan munkahely váltáson gondolkodtak ( én arra, nem adom meg neki azt az örömet, hogy otthagyom!!)
De türelem rózsát terem! Kiderült, hogy nem voltak rendben a papírjaik és el lettek bocsájtva. Kész pont.
Egyszerűen zongorázni lehet a különbséget, mint morálilag, mint munkailag. Én úgy hallottam valahol, hogy a jó főnök példát mutat, megmutatja hogy kell csinálni és nem csak utasít, nem által kérni.
MÁS:
Átrendeztük a házat, szobát cseréltünk. A gyerekek költöztek a nagy szobába, Dodó a kicsi szobába, ami nem is szoba igazából( bojler ott van ) és mi költöztünk a kisebb szobába. Ahova befért az ágyunk, a két fal bemélyedésbe az éjjeli szekrényünk és semmi több. Az ablakot is csak az ágyra térdeléssel tudjuk kinyitni. Fűtés az még nem tudom hogy lesz, mert az ágyunk közvetlenül a radiátor előtt van!!??
Mindenkinek van saját ágya:
Persze, közben szanáltam is: nyári ruhák, már nem vagy még nem jó ruhák zsákba és fel a padlásra.
Hattagú a család, közben mosás, mosás után, azokat is elrakni, de ha nekem nem volt időm a gyerekeim Pató Pál urat játszanak elég gyakran= ej ráérünk arra még; nem is kerül szekrénybe, fiókba. A kicsi legény meg előszeretettel szortíroz- egyet ki, a másik szétdobja. Hiába van összehajtogatva, ruhás kosárban, neki az nem számít= segít.
Ezért soha nem értettem meg azokat a nőket, akik olyanokat írnak/írtak- unatkoznak. Egy gyerek mellett is furcsállottam, de több gyerek mellett nyíltan ki merem állítani az luxus, már mint az unatkozás, lehetetlenség.
