Eltelt egy újabb év, pedig olyan szeptember tájékán nagyon döcögős volt. Azt gondoltam sose lesz vége ennek az évnek. Rengeteg minden történ, jó is és kevésbé jó egyaránt. Gyerkőcök rettenetesen nagyott nőttek! Képzeljétek el nagylányom az idén hivatalosan is ( angol és amerikai viszonylatban is!!!) hivatalosan nagykorúvá érik, persze majd csak májusban!!! ;-D
Törpéim is szinte szemmel láthatóan nőnek, okosodnak; persze, tudom, nem áll meg a világ, de néha jómagam is rácsodálkozom, hogy már mennyire nem babásak.
Nagy munkában: mézes kalács díszítés!!
Kis visszatekintés( naaaa, nem annnyira messze, csak december elejéig!!) Olyan volt a decemberem, mint a szita, mindenhol lyuk és semmi nem marad benne. Itt főleg az idő slisszant ki a lyukakon, abból sose volt elég. Ennek ellenére jól menedzseltem az egészet!! Megszerveztem anyukám kiutazását( hahaha, Ő arra gondolt, hogy küld egy nagy csomagot december elején és majd találkozunk valamikor az újévben!!) Na, nem így történt: letelefonáltam, leszerveztem a ki és visszautazását! neki csak bejelentettem, december 11 és 30 között nincs Magyarországon!! Ez majdnem 3!hét (volt míg itt volt velünk!!) én akartam neki egy kis pihit, erre ő felforgatta az egész házat és rendezett, rámolt takarított!! Látványos volt a cselekedete. ( Ok, most itt nem kell hüledezni, és minden rosszra gondolni, nem volt (mindig!) rendetlenség nálunk, csak néha :-D) Persze, ezt úgy kell elképzelni, egyik oldalon rendet raksz a másik oldalon a gyerekek már szétszórtak vagy legalább is már elővettek egy újabb játékot és már is oda a rended!!
Ugye, emellett nap mint nap mentem dolgozni, de sulis dolgokat intézni(Dec.19-ig mentek még iskolába a csajok!), ajándékokat keresni-találni, mindenkinek valami hasznosat, valamit amit már régóta szeretett volna; hivatalos dolgokat is intézni, bevásárolni, az elmaradhatatlan: "mit eszünk ma?" hiába a mami szuper főzési tudománya, először is ki kell találni mi az amit minden gyerek szeret és meg is eszik.( nem spagetti minden nap!!!)
Közben még idegeskedtem is mert, ugye Anna-Sára 'londoner' lett, mikor, hogyan jön/nek le az unokanővérével! Ugye akkor extra alvóhelyről gondoskodni. Na, gondolhatjátok, a hajam égnek állt. Aztán jönne-mennek az sms.ek, mert mindenki nagyon elfoglalt=dolgozik, nehéz összeegyeztetni mikor is tudnánk beszélni; ééés... nem tudunk jönni, mert félre-, eltájékoztattak bennünket stb. Na, erre robbant az agyam, szép kis karácsony ha nem teljes a család.stb Szóval a bosszúság ellenére el voltam keseredve, nem lesz itt a nagy gyerekem karácsonykor! ;-(( Nagyanyja utazott többszáz km-t, hogy (Őt/őket is) lássa és velünk/velük is legyen egy kicsit. Azért a szívem mélyén reméltem 25-én senki nem dolgozik(persze 1-2 kivétel mindig van, de a nagy többség NEM!) lejönnek.
Folyt.köv.
