Egy kissé lemaradtam magam mögött. Hol is kezdjem??? Nem is tudom. Igen ,így van ez ha az embernek sok gyereke van, vendégeket vár és még valami be is üt ! Naaa, most ürült ki a tár. Próbálom gondolataimat összeszedni, erre semmi nem jut az eszembe. Ez már nevetséges!
Péter hétfőn-kedden még délelőttös volt, így nekem kellett vinnem a csajokat a suliba. Ami mindig kissé megviseli érzékeny lényemet, mert nagy fiam még, a maga kis 9 és fél hónapjával, felkel éjjelente legalább 2x. Lehet,hogy csak cumi a szájába, vagy itatás, esetleg egy rövid szoptatás, de akkor is fel kell kelni hozzá. Néha hót bulira veszi a figurát és hajnali 3:40 környékén nekiáll gögicsélni, mint aki már teljesen fent van. Van úgy, hogy totálra megsértődik, mert rövid ölben tartás után vissza merészelem tenni a kiságyba.
Szerdát is megoldottam, Sára vigyázott a törpökre, miután Péter elment 15:20 körül dolgozni, én meg már 11-kor Lutonba fel sógornőmékért. Igyekeztem úgy ütemezni az odautat,hogy se sokat ne keljen a parkolóban töltenem, se ők ne várjanak túl sokat rám. Pont úgy érkeztem, hogy csak a "pick up-drop off "-ba álltam be= ott csak 15 percet lehet tartózkodni. Gyorsan betrappoltam a terminálba-rokonokat még nem láttam sehol, mivel kávé, amit indulás előtt ittam, megtette hatását, gyorsan W.C.-t kellet keresnem. Miután végeztem nem húztam időt, kivágtáztam, nehogy kerékbilincs vagy csomagocska az ablak törlő mögött várjon, mert túlléptem a megengedett parkolási időt. Kocsiba be, parkolóból ki, elég lassan, mert kanyargósan lehet onnét egyébként is kihajtani. Meg sem tettem még 5-6métert mikor büdös füst kígyózott a műszerfal mögül. A legrosszabb helyen ugyan, de abban pillanatban motor leállít, SatNav kihúz -füst megszűnt ugyan, de büdi megmaradt. Felhívtam szerelő ismerősömet mi a szösz lehet ez, persze távdiagnosztika kevéssé sikeres, nem is oldottam meg problémót!! Kiszálltam, ablakot letekertem, gondolván ne keljen rokonságnak a büdös-füstös autóba beülnie, közben konzultálok a szerelővel megkérdezem meg merjem e próbálni, mármint újraindítást, mert piszok rossz helyen álltam meg--a parkolók között ingázó buszok ott kanyarodnak ki + autók is a rövid parkolásból !!!---mire ő: ha nem füstöl próbáld meg. Gyújtás rá, de abban a pillanatban már le is, mert füst ömlés ténye forgott fent; ezúttal azonban nem állt meg kígyózásnál, átment áradatba. Próbáltam én motorháztetőt kinyitni (mintha tudtam volna valamit is tenni! :-O !!! Odajött a parkoló manager, megkérdezte tudna e segíteni, rákérdeztem 1 poroltót tud e adni- mindjárt hozzák mondta Ő. Na, ez a mindjárt jó angol 10perc is volt (vagy csak nekem tűnt annak ?? ) Sajna a füst nem állt meg itt, beterítette az egész utasteret, ekkor már el is tereltek az autótól, aztán...
'Nusika' utoljára felvillantotta lámpáit, ezzel egy időben lángok csaptak fel, belül az utastérben, és tehetetlenül végig kellett néznem ahogy családi autónk teljesen kiég. Azt az érzést nem kívánom senkinek!! Tetézve azzal, hogy mindenki próbált vigasztalni: 'neked nem lett semmi bajod a többi pótolható' frázissal-nekem meg csak az járt a fejemben hogyan fogunk ezek után a nyári szünetben hazamenni????-
Igen, de az ami akkor, ott az enyészet része lett kemény munka eredménye és nem 2 fontba került, nekünk nem könnyű pótolni; plusz SatNav, gyerek ülések, világítós mellények szentimentális értékű- de érték voltak! számunkra!;- dolgok lettek a láng martalékává. Mikor már tényleg semmit nem lehetett tenni megérkezett a reptéri tűzoltó autó, lángot ugyan eloltotta, de autót megmenteni már nem .
Ott álltam tehetetlenül közben az odaérkező rendőrök kikérdeztek, bár kedvesek voltak, mégis rettenetesen terhes volt számomra az egész tortúra. Közben angolul egyátalán nem beszélő rokonaimat is próbáltam informálni. Mindezt szélben, esőben állva !! S-Z-Ö-R-N-Y-Ű!!!!!!
Aztán telefonok, segítőkészek voltak a reptéri alkalmazottak nem saját tel.szálámat gyarapítottam, vezetékes telefonról bonyolítottam a biztosítóval a kárbejelentést, kocsi elszállítást, csere autó lehetőségét stb. több mint 2 órán keresztül!!! amit szerencsére csak utólag reagáltam le, mennyire elröpült az idő!
Ha semmi nem jött volna közbe akkor legkésőbb 5 órára otthon vagyunk a forgalmat is belekalkulálva. Ezzel szemben 21:20 körül meg is érkeztünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése